Főmenü

Kormányablak

Bejelentkezés

 
 
 

A Nógrád Megyei Kormányhivatalon belüli szervezeti átalakítás miatt weboldalunk is megújult, az előző tartalmakat megtekintheti régi weboldalunkon.

 

 

Hírek (5)

XI. Tavaszi Mérnöknap Salgótarjánban

Írta: 2019. május 08., szerda 09:36

XI. Tavaszi Mérnöknap Salgótarjánban

A Nógrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztálya (NMKH ÉBFFO FO), a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara (NMMK) Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportja és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) Nógrád megyei csoportja által közösen szervezett Földmérő Szakmai Nap 2019. április 9-én került megrendezésre „XI. Tavaszi Mérnöknap, Nógrád – 2019” néven Salgótarjánban, a Megyeháza Madách Imre termében.  A szakmai nap védnöke Dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal (NMKH) vezetője volt, aki személyesen köszöntötte a megjelenteket.

A Földmérő Napot Juhászné Tóth Éva, a NMKH ÉBFFO FO főosztályvezető-helyettese nyitotta meg. A rendezvény délelőtti programjának levezető elnöke Bózvári József, a NMMK elnöke volt.

Dr. Szabó Sándor kormánymegbízott és Bózvári József, a NMMK elnöke

Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus által okozott fertőző állatbetegség, amely az embert nem betegíti meg, de a házisertésekben és a vaddisznókban tömeges elhullással és nagy gazdasági kárral járó járványt okoz. A megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elhullanak. A betegség nem gyógyítható, ellene hatékony védőoltás nem áll rendelkezésre. A betegség terjedését megakadályozni csupán igazgatási intézkedésekkel, a fertőzött sertésállományok gyors felszámolásával és az állattartó által következetesen végrehajtott megelőző intézkedésekkel lehet. A betegség megállapításra került hazánkban is, egy Heves megyéből származó elhullott vaddisznóban került kimutatásra kórokozó. Az afrikai sertéspestis a Magyarországi előfordulást megelőzően megjelent már a balti államokban, Lengyelországban, Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban, Romániában és Csehországban is.

A hazai sertés állományok védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges a betegség korai felismerése. Ennek érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy az állattartók állataik megbetegedéséről, esetleg elhullásáról haladéktalanul tájékoztassák a szolgáltató állatorvosukat.  A sertéstartó a betegségben elhullott vagy a betegség felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leölt sertései után állami kártalanításban részesül, aminek feltétele a beteg vagy elhullott sertések mielőbbi bejelentése az állatorvosnak. Az állatorvos a helyszínen, a beteg állatok klinikai vizsgálata és elhullás esetén a hullák boncolása után dönt az ASP kizárására irányuló laboratóriumi mintaküldés és a helyi hatósági állatorvos értesítésének szükségességéről. Amennyiben a sertéstartó az állat(ok) betegségét, vagy elhullását – bár arról tudomása volt - nem jelentette az állatorvosnak, akkor az ASP későbbi hatósági megállapítását követően felszámolt állománya után állami kártalanításra nem jogosult, vele szemben élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szabható ki.

Sajtóhírekből ismert, hogy a román állategészségügyi hatóságok újabb ASP megbetegedéseket diagnosztizáltak Szatmárnémeti térségében a határtól mindössze 4 km-re háztáji sertés állományban. Az esemény közelsége miatt az uniós szabályozásból eredően hazánkban is állategészségügyi járványügyi korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni a kitörés 10 km-es sugarú körébe eső területeken. A betegség kórokozója vírus mely iránt a házi sertés mellett a vaddisznó is fogékony, ellene specifikus védekező eszközök (pl. védőoltás) nem állnak rendelkezésre.

Figyelemmel arra, hogy a keleti határmenti területeken (elsősorban Ukrajnában) a betegség szempontjából nem megnyugtató a helyzet, az országos főállatorvos 2018. 03. 08-án megjelent 1/2018. számú határozatában az érintettek részére egységes szerkezetben, új intézkedésekkel is kiegészítve foglalja össze az ASP elleni védekezési feladatokat.

Védekezés a madárinfluenza ellen

Írta: 2017. február 10., péntek 20:25

2016. november vége a betegség első megállapítása óta hazánkban már 11 megyében és Budapesten összesen 83 vadmadárban mutatták ki a madárinfluenza vírusát. A korábbi intézkedések kiegészítéseképpen megjelent és január 27-től hatályos az 1/2017. számú országos főállatorvosi határozat, amely előírja, hogy az ország területén valamennyi baromfit csak zártan lehet tartani a vadmadarakkal történő érintkezés elkerülése miatt. Amennyiben ez nem megoldható, a kifutót megfelelő erősségű madárhálóval kell védeni. A madárhálóval lefedett résznek, amelyre a baromfi kiengedhető, legalább az állattartó épület alapterületével megegyező nagyságúnak kell lennie.

Már az eddig is kiugróan magas, közvetlen kárt okozó megbetegedés megelőzése érdekében kulcsfontosságú, hogy az állattartók szigorúan betartsák az általános járványvédelmi szabályokat és jelezzék az állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen betegségre utaló tünetet észlelnek.

 

Nógrád Megyei Kormányhivatal

Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály

Tájékoztatás afrikai sertéspestisről

Írta: 2017. február 10., péntek 20:13

Mint a különféle hírforrásokból ismert az afrikai sertéspestis (ASP) a 2014. évben az Európai Unió országai közül Litvániában és Lengyelországban is megállapításra került és napjainkig is számos esetet jelentettek mind vaddisznó, mind sertés állományokból. Az ASP közép-európai megjelenésének kockázata és hazánk sertésállományainak veszélyeztetettsége az utóbbi egy éven belül jelentősen megnőtt. Különösen nagy hangsúlyt ad ennek az a tény, hogy a közelmúltban a betegség megállapításra került vaddisznóban a magyar határhoz közeli kárpátaljai Nagyszőlősön.

A betegség gyógyíthatatlan és hatékony specifikus módszer (védőoltás) sem áll rendelkezésre. Jelenlegi körülmények között a megelőzés, a vírus behurcolásának megakadályozása az egyedüli eszköz a betegség elkerülésére. A kórokozó beteg állatokkal, a tőlük származó testnedvekkel (vér, nyál, stb.) a sertésekből, vaddisznókból készült termékekkel terjed és mivel rendkívüli ellenálló képességű vírusról van szó a ragályfogó eszközök szerepe is óriási jelentőségű (pl. nemzetközi fuvarozásban résztvevő járművek, nemzetközi utasforgalomban keletkező élelmiszerhulladék).

Látogató számláló

8046910

IP cím: 3.81.28.94
Idő: 2019-08-21 10:46:39

Képek Nógrádról