A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a települési önkormányzatokon keresztül 2015. évben felmérte a Nógrád megyében található ivóvíz forrásokat. 52 településről 127 darab – jelentős és nem jelentős - forrásról adtak tájékoztatást.

A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a települési önkormányzatokon keresztül 2015. évben felmérte a Nógrád megyében található ivóvíz forrásokat. 52 településről 127 darab – jelentős és nem jelentős - forrásról adtak tájékoztatást.


Főosztályunk 2016. évben célul tűzte ki az önkormányzatok által jelentős fogyasztásúnak ítélt források vizének vizsgálatát, valamint ezen források térképen történő megjelenítését, amely a

https://www.google.com/maps/d/viewer?hl=hu&authuser=0&mid=13OVUsfbgM1mb9ph-3PHjPDVR_io

webcímen tekinthető meg.

 

A térképen található  jelölő(k)re kattintva tájékozódhatunk az adott forrásvízből történt mintavétel időpontjáról és a forrásvíz vizsgálatának eredményéről. Fontos megemlíteni, hogy a vizsgálati eredmények pillanatnyi állapotot rögzítenek és jelölésünk a mintavétel időpontjában tükrözi a forrásvíz minőségét.

A mintavételt Főosztályunk munkatársai, a laborvizsgálatokat és a minősítést pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi és Sugáregészségügyi Decentruma (3530 Miskolc, Meggyesalja 12.) végzi.

A vizsgálati jelentések megküldésre kerülnek az önkormányzatok részére. Amennyiben a forrásvíz - bakteriológiai és/vagy kémiai szempontból - kifogásolt minőségű (pl.: határérték feletti vas-ion tartalom, Coliform szennyezettség) vagy ivóvízként nem fogadható el (pl.: határérték feletti nitrát-ion tartalom, Escherichia coli szennyezettség), akkor felhívjuk az önkormányzat figyelmét, hogy a „nem ivóvíz” felirat a forráshoz kerüljön kifüggesztésre, a forrásvizet fogyasztók egészségének megóvása érdekében.

Az eddig vizsgált forrásvizek laboratóriumi eredményeit áttekintve megállapítható, hogy a források vize helyenként magas nitrát-ion tartalmú, illetve baktériumokkal szennyezett.

A nitrát legfőképpen nitrifikációs folyamatok eredményeképpen, ammónium ionok átalakulása során kerülhet a forrásvízbe. Az ammónium-ionok emberi vagy állati eredetű szennyeződés során egyaránt jelen lehetnek a vízben, s ebből nitrifikációs folyamatok következtében nitrit, majd nitrát ionok keletkezhetnek. A nitrát a vér hemoglobinjának (vörösvértest) oxigénszállító képességét csökkenti, oxigénhiányt okoz (methemoglobinémia). A methemoglobinémia a beteg elkéküléséhez, légzési nehézségekhez, esetenként fulladáshoz vezethet. Csecsemők esetén az ún. „kékkór”-t vagy más néven a „kékhalál”-t okozhatja.

Bakteriális szennyezettség esetén a forrás vizét csak forralás után ajánlott használni, mert enterális megbetegedést okozhat. Megemlítendő, hogy a forrásvizek minősége folyamatosan változik (például a forrás környékén sok csapadék hull), így megtörténhet, hogy a márciusban fogyasztásra alkalmasnak minősített forrásvíz májusban már nitrittel vagy baktériummal szennyezett.  

Jelmagyarázat:

-            jelentős fogyasztású, még nem vizsgált forrás

-           laboratóriumi vizsgálati eredmény alapján megfelelő vízminőségű forrás

-          laboratóriumi vizsgálati eredmény alapján kifogásolt minőségű és/vagy ivóvízként nem fogadható el