Az elektronikus ügyindításra a Személyes Ügyintézési Felületen és az e-papír szolgáltatáson keresztül is lehetőség van.
Ezek elérhetőségei:
1. Általános e-papír segítségével történő ügyintézés
A Hivatal jogszabályi kötelezettsége alapján köteles e-papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványokat befogadni azon ügyekben, melyek űrlapokkal nem támogatottak.
Az ügyfelek az e-papír szolgáltatáson keresztül valamennyi ügytípusban kezdeményezhetnek eljárásokat 2018. január 1-től, kivétel a tájékoztató 4. pontjába tartozó ügyeket.
Ha az ügyfél úgy kíván e-papír kérelmet, iratot, egyéb beadványt benyújtani, hogy az adott beadvány esetében az elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség, vagy az elektronikus benyújtásra jogszabály további formai követelményeket állapít meg, a beadványt hatálytalannak kell tekinteni, és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - erről az ügyfelet a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén a beadvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja.
2. Hogyan indíthat ügyet elektronikusan a természetes személy
Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételéhez Ügyfélkapu regisztráció szükséges, mellyel kapcsolatosan részletes tájékoztatást a www.magyarorszag.hu oldalon kaphat.
Ügyfélkapu létesítését bármely természetes személy kezdeményezheti személyesen a regisztrációs szervnél, vagy elektronikusan, amennyiben 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik. A regisztrációhoz meg kell adnia szabadon választott egyedi felhasználói nevét és elektronikus levélcímét (e-mail cím), mivel erre a címre kapja meg az első belépéshez szükséges egyszer használatos kódját. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások az itt kapott felhasználói névvel és jelszóval vehetők igénybe.
Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
A Hivatal jogszabály alapján vélelmezi, hogy az igénybe vett elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az arra feljogosított személy használja.
3. Hogyan indíthat ügyet elektronikusan a gazdálkodó szervezet
Az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezetek, valamint az ügyfelek jogi képviselői cégkapun, mint hivatalos elérhetőségen keresztül kötelesek kapcsolatot tartani az elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett szervekkel.
Jogszabály alapján hivatalos elérhetőségként olyan elérhetőség adható meg, amely
- egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott gazdálkodó szervezt elérhetősége,
- alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,
- garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,
- kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit,
- a kézbesítés visszaigazolására alkalmas.
A cég képviseletére jogosult személy a cégkapu regisztráció során kérhette adatainak a rendelkezési nyilvántartásba történő feltüntetését. A cégkapu regisztrációról bővebben az alábbi linken olvashat.
4. Elektronikus ügyintézési lehetőség kizártsága
- Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. Törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben megalkotott kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okiratok másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.
- Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető.
- Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja.
- Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.
A fentiek alapján a Hivatalnál az alábbi ügytípusokban kizárt az elektronikus ügyintézés lehetősége.
- apai elismerő nyilatkozat,
- állampolgársági eskütétel,
- bejegyzett élettársi kapcsolat ügye,
- felmentés házasságkötés várakozási idő alól,
- gyermek családnevére vonatkozó megállapítás,
- halotti hazai anyakönyvi kivonat,
- házasság hazai anyakönyvezése,
- házasságkötés,
- házasságkötés lemondása,
- honosítás (ÁP eskü),
- külföldi állampolgár házasságkötése,
- névváltoztatás,
- születési anyakönyvi bizonyítvány beszerzése,
- születési hazai anyakönyvezés,
- újbóli anyakönyvezés.
5. Rendelkezési Nyilvántartás igénybevételének lehetősége
A Rendelkezési Nyilvántartás a személyek e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok - és később fokozatosan a szervezetek - számára lehetővé tegye rendelkezésik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.
Ügyintézési rendelkezést kizárólag 18 év feletti természetes szermélyek tehetnek, akik valamely személyi alapnyilvántartás (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása) alanyai.
Rendelkezési nyilvántartás az alábbi weboldalon tehető ügyfélkapu regisztrációt követően.
http://kekkh.gov.hu/rendelkezes/
6. Elektronikus aláírás szükségessége és módja
Az elektronikus úton benyújtott beadványt és csatolmányait elektronikusan hitelesíteni kell. Az E-ügyintézési törvény végrehajtási rendelete részletesen meghatározza, hogy a dokumentum mikor tekinthető elektronikusan hitelesnek.
Hiteles az elektronikus dokumentum, ha:
- a teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,
- a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv - illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,
- iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,
- az aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette,
- kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy
- jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.
A https://szuf.magyarorszag.hu/ weboldalon, illetve az e-papír szolgáltatáson keresztül benyújtható beadványok és csatolmányaik automatikusan aláírásra és hitelesítésre kerülnek a benyúujtást megelőzően, ezzel az ügyfélnek nincs külön teendője.
Az egyéb beadványok hitelesítése során az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést (AVDH) javasolt alkalmazni. A beadvány és a mellékletek a benyújtást megelőzően kerülnek hitelesítésre.
Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítésre az alábbi weboldalon van lehetősége az ügyfélnek ügyfélkapu regisztrációt és belépést követően.
7. Hiánypótlás módja, menete
Amennyiben az eljárásban hiánypótlásra kerül sor, annak teljesítése elektronikus eljárásban az alábbiak szerint történik.
Az ügyfél a hiánypótlás benyújtására szolgáló általános e-papír szolgáltatáson keresztül rögzíti a hiánypótlási adatokat, információkat, szabad szöveges kiegészítést tehet, fájlt csatol, befizeti (a hiánypótlás benyújtása ügytől függetlenül) az elmaradt illetéket vagy díjat. Végül az ügyfél véglegezi a hiánypótlást és benyújtja.
A hiánypótlást teljesítő beadványt szükséges elektronikusan hitelesíteni.
8. Elektronikus úton történő kézbesítés
A természetes személy ügyfeleknek történő kézbesítésre vonatkozó szabályokat az E-ügyintézési törvény 15. §-a tartalmazza. Természetes személy biztonságos kézbesítési címe az ügyfélkapu tárhely (KÜNY tárhely), az ide kapott küldeményekről pedig e-mailben kap értesítést.
Természetes szermély ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni hivatalos elérhetőséget. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbestési vélelem tekintetében az E-ügyintézési törvény 14. § rendelkezései megfelelően irányadóak.
Ha a természetes személy ügyfél nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyntézését biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésben nem zárta ki - megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesteni a küldeményt. Ebben az esetben a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.
A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.
Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezikk az elektronikud ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.
A biztonságos kézbesítési címre küldött küldemények tekintetében a kézbesítés a postai kézbesítéssel azonos joghatállyal bír.
A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,
- ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
- ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
- ha a hivatalos elérhetőséget biztossító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenőre nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.